A tábor története

EMLÉKEZÜNK
Tóth Ildikó

„Átlovagoltunk” húsz éven! Azért mondom, hogy „lovagoltunk”, mert minden évben két hétre életünk a ló körül forgott és tettük ezt húsz éven át.

És kik tették ezt? Különböző minőségben, de mind lószerető emberek. Hagyatékul kaptam ezt a feladatot, hogy életben tartsak egy húsz éve megkezdett munkát. Édesapám Tóth Ferenc, betegségében, utolsó szavaival kért, hogy „ugye fogjátok folytatni a tábort ez után is”? Én akkor csak annyit mondtam, persze. Ennyire természetesnek is gondoltam. Igaz, akkor még nem tudtam, hogy mivel jár egy nemzetközi művésztábor megszervezése. De megvoltak a jó alapok – Tóth Ferenc 15 éves munkája! Testvéreimmel, Enikővel, Katalinnal és édesanyánkkal Jutkával mindent megtettünk az elmúlt öt évben, hogy Édesapánk utolsó kívánsága teljesítve legyen. A mi odaadásunk az ügyért mégis kevés lett volna, ha azok az emberek, akik Édesapánk mellett álltak nem lettek volna ugyanolyan kitartóak. Öt éve, hogy nekünk, a Tóth-lányoknak a táborszervezés a feladatunk, és teljes kötelességvállalással tesszük, ahogyan azt tanultuk. Mindegyikünk párja megbízható és lelkes támasz az évről évre felmerülő problémák megoldásában.

Jó visszajelzés, úgy a meghívott művészektől, mint a tárlatot megtekintők részéről is, hogy sikeresnek érzik a munkánkat. Minden évben azt halljuk, „ez volt idáig a legjobb kiállítás”. Talán ez a munkánk értelme, hogy mindig újat, szebbet, jobbat tudjunk felmutatni.

Régi és olyan új támogatók segítségével, azokkal, akik nemrég fedezték fel tevékenységünk értéket, változatosabbá tudjuk tenni a meghívott művészeknek azt a két hetet, amit nálunk töltenek. A húsz év alatt szám szerint százhuszonhét alkotó fordult meg a táborban. Az erdélyi művészek mellet voltak itt a nyugati országokból, mint Svájc, Hollandia vagy Belgium, térségünkből, mint Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Ukrajna, de a távolkeletről – Indiából is.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Programming by: Pagelex™  |  Host by: BexHost.com